„A b�k�s �jszaka mindig v�res csat�t hoz…”

- Vigy�tek egy m�sik, �p cell�ba- a r�csokra sand�tott. K�t markos, zombi �r r�gt�n fel�m l�pett.

- Megyek �n a saj�t l�bamon, fel ne emelj!- csattantam fel, amikor az �r ny�lt volna a h�nom al�, hogy felemeljen. �gy meg�sztam, csak fogtak, de m�g nem emeltek fel. K�zben valamit morogtak.

- Igen, Lenny mester…- majdnem kirobbant bel�lem a nevet�s, de a Kwan Dao sejtelmes csillog�sa a f�lhom�lyban megakasztotta bennem m�g a v�rt is. „Lenny?! Pfff… hogy lehet valakit Lennynek h�vni…” cik�zott a fejemben. Gondolatmenetemb�l Trey hangja z�kkentett ki.

- Hova akarj�tok vinni?- id�k�zben od�bb r�ngattak, �gy az �szaki fi� szem�be n�zhettem egy pillanatra. Arca beesett volt, �s sebekkel tark�tott. Beteg volt, ez tiszt�n l�tszott rajta. Halv�ny melegs�g �nt�tte el a sz�vem… mint mindig, ha egy s�m�n szem�be n�ztem. Fell�ngolt bennem valami �szt�nszer�s�g. „Ki kell szabad�tanom ezt a fi�t” zakatolt egyre az agyamban. A pillant�s erej�b�l Ren hangja szak�tott ki minket.

- Ugyan Trey… nem is tudtam, hogy bar�tkozol a kisl�nyokkal- gonoszan elvigyorodott, szeme vadul csillogott. Bajszag t�lt�tte meg a leveg�t. R�gi cimbor�m illata. �s egyben d�h is el�nt�tt... csak az �ppen engem.

- NEM VAGYOK KISL�NY!!!- �v�lt�ttem r� a fogvatart�mra. Ut�lom, ha s�rtegetnek, �s ez bizony az volt. De � csak szigor�an r�m n�zett, Kwan Daoja hegy�t az �llam al� szegte, �s halkan susogta Trey fel�:

- �gy l�tom, sz�ks�ged van egy kis fegyelmez�sre…- majd tekintete az �n tekintetembe f�r�dott- �s neked is… majd a csat�d ut�n- gonoszan elvigyorodott, majd Treyre b�k�tt, �s parancsol� hangon �gy folytatta:

- �r�k, vigy�tek a k�nz�kamr�ba, egy 3-as er�ss�g� megteszi… „Trey baba” megb�nja, hogy k�v�ncsi… �reztem, a csontjaim l�ngolnak a d�ht�l, uuh, ha nem fognak az �r�k olyan er�sen… kikarmoltam volna a sr�c szem�t, az egyszer biztos. Ehelyett azonban egy k�rd�st ny�gtem ki:

- 3-as mij�?!?- �m ekkor egy fiatal n� sietett Renhez. A titk�rn�je volt az, Candy Cult-x, az a v�r�sesbarna h�lgy m�g fentr�l,az irod�b�l. A nev�t onnan tudtam meg, hogy egy apr� t�bl�cska volt a bl�zer�re t�zve a nev�vel. Odal�pett Renhez, majd ezt susogta halk hangon.

- Enged�ly�vel uram, megyek a lakoszt�lyomba vagy a g�dr�mbe, vagy hova. Lef�rasztott a sok pap�rmunka- a h�lgy egy kis �s�t�ssal nyomat�kos�totta mondanival�j�t, majd folytatta-, holnap �gyis kor�n kezdek. �n azonban tov�bbra is az �r�k karmai k�z�tt l�gtam, �s mivel nem kaptam a k�rd�semre v�laszt, sziszegve �tkoz�dtam. „Te, alias mocskos alattomos al�val� gazember!” Ren szeme d�h�sen megvillant, majd a titk�rn�j�hez fordult:

- De �nnek ma fel�gyelnie kell, Candy.

- Aludva fel�gyel- nevettem el magam, mire Ren egy laza mozdulattal megfordult, �s arcomon tapasztalhattam a Kwan Dao �less�g�t. A f�lemt�l a nyakamig v�gott bele. Megpr�b�ltam k�z�mb�s arcot v�gni, mint mindig, ha vertek. Egy id� ut�n a t�mad� megunja, ha az �ldozata nem ellenkezik, �s tov�bb�ll. A h�lgy szem�ben valami �r�mszer� csillant, majd folytatta:

- Akkor, Len mester, �n megyek is fel�gyelni a… hova is? – k�rdezte kiss� megszeppent arccal. Gyan�s volt ez a csaj, �n mondom, egyik pillanatban szende kisl�ny, m�sikban harcos oroszl�n. �reztem, ahogy valami meleg csorog v�gig a nyakamon, �m nem volt id�m ezzel foglalkozni. Az �r�k �jra felemeltek, �s elcipeltek a folyos� v�ge fel�. Id�k�zben Treyt is kir�ngatt�k a cell�j�b�l, �t ellent�tes ir�nyban cib�lt�k el, mint engem. Feszengeni kezdtem az �r�k kezei k�z�tt, h�tratekintgettem, de sajnos csak Ren �s Candy besz�lget�s�t hallottam, l�tni nem l�ttam semmit.

- A B �p�letben fel�gyel, ma �jjel- mondta Ren, mik�zben elrakta a Kwan Daoj�t.

- Akkor, megyek is oda, a B-be- hallatszott a n� v�lasza.

- Rendben. Ma j�l dolgozott, holnap �tadhatja, ha volt �zenetem.

- Rendben, k�sz�n�m. Elmehetek?- ism�t szende hangon sz�lt a titk�rn�. A falra m�sztam ezekt�l, a hirtelen v�lt�sokt�l.

- Igen- Ren hangja. M�g ink�bb falra m�sztam volna, ha az �r�k nem tartanak olyan er�sen. D�h�s voltam, �s ha d�h�s vagyok, az a nyelvem felv�g�s�t jelenti. �gy, kiss� cinikusan, megsz�laltam:

- Aludjon j�l, kisasszony- majd elnevettem magam. Ren odal�pett el�m, s�rga szemei szinte l�ngoltak, ahogy r�m meredt.

- Nem kapt�l ma m�g eleget?- sziszegte a fogai k�z�tt.

- Nem- vigyorodtam el, �m ekkor d�bbentem r�, hogy ezt nem kellett volna. Ren kez�ben villant a Kwan Dao, �s a f�lembe belenyilallt a f�jdalom. �sszeszor�tottam a fogam, hogy meg�rizzem k�z�mb�ss�gemet. Az �r�k felemeltek engem, elr�ngattak egy cella fel�, de nem is n�ztem hova visznek. A besz�lget�s folytat�dott.

- Aludjon j�l, Len mester- hallatszott a n� hangja.

- Meglesz Candy- szinte l�ttam, ahogy elvigyorodik- 4 �ra ut�n maga is alhat.

- K�sz�n�m a kedvess�g�t, uram- sz�lt a titk�rn� �h�tattal a hangj�ban. Tudtam, m�g egy v�g�s a jutalmam, ha kinyitom a sz�mat, de �n m�r csak ilyen vagyok: csak az�rt is kimondom, ami a sz�vemen van.

- Kedves?! Pha…- �sszeszor�tottam a fogam, az �jabb v�g�sra v�rva, de nem �gy t�rt�nt.

- Ugyan m�r, ha valaki j�l v�gzi a munk�j�t, azt megjutalmazz�k- meglep�dtem. Ren hangja kedvesen csengett- Viszont ellenkez� esetben… �rti, ugye?- elmosolyodott. Ezt m�r l�ttam, ugyanis id�k�zben be�rtek engem, meg az �r�ket.

- H�t persze- a n� is mosolygott- Igen h�l�s is vagyok ez�rt- feszengeni kezdtem, mert id�k�zben v�llt�l k�ny�kig elzsibbadt a karom, �m ekkor az �r m�g szorosabbra fogott, �s h�rg�-rekedtes hangj�n r�msz�lt.

- Ne fic�nkolj, m�r itt is vagyunk az �j cell�dn�l- �s egy laza mozdulattal, bev�gtak a r�csok m�g�, majd ajt�csattan�s hallatszott. Mik�zben felk�sz�l�dtam a f�ldr�l, Candy folytatta:

- Na uram, �n megyek, nem lankadhat a figyelmem, fel�gyelni kell- elmosolyodott- �g �nnel- ekkor koppantak a szemeim �s az �llam a b�rt�n kem�ny padl�j�n. Egy titk�rn�, �j alkalmazott… �s CS�KKAL k�sz�n el a f�n�k�t�l?? K�zelebb l�ptem a r�csokhoz, megkapaszkodtam benn�k, nehogy �n is az �llam ut�n essek.

- J� �jszak�t- susogta Ren kedves, m�r-m�r szeretetre m�lt� hangon, majd a n�, kis nevet�s k�s�ret�ben, elsietett a folyos� m�sik v�ge fel�. Ren m�g egy d�h�s pillant�st vetett r�m, majd els�t�lt. D�h�s voltam, �s f�radt. R�n�ztem a cell�mban l�v� priccsre, de nem tudtam r�sz�nni magam, hogy r��ljek… szeg�ny igen rozzant volt, �s �gy l�tszott, m�g az �n s�lyom ellen is tiltakozna. Le�ltem a sarokba, a priccs �s a r�cs k�z�, h�tamat a falnak t�masztottam, felh�ztam a t�rdeimet, �s azokat �tkarolva gondolkodni kezdtem. Pihenni akartam, de a m�snapi csata gondolata nem hagyott nyugodni. A csata, �s Trey, �s Masao �r j�rtak az eszemben. Az �reg boltos gondolata egy pillanatra megnyugtatott… �m amikor eszembe jutott egy b�lcs mond�sa, elkomorultam. Gyakran mondta nekem: „A b�k�s �jszaka mindig v�res csat�t hoz, Demi-chan.” �s ez gyakran igaz volt, b�r nem sz� szerint. J� alv� vagyok, �s ha k�l�n�sen b�k�s �jszak�m volt, m�snap �ltal�ban elk�vettem egy kis cs�nyt, ami�rt b�ntet�s volt a jutalmam. Elhessegettem a gondolatot, �m ekkor egy �v�lt�st hallottam. T�volr�l j�tt, �s eg�sz halk volt, de nekem szinte �td�fte a dobh�rty�m. Tudtam, ki �v�lt, �s nem akartam r� gondolni. Szor�tottam a fogam, �k�lbe szorult a kezem, de nem b�rtam a r�mk�peket ki�zni a fejemb�l. �gy leeresztettem a l�baimat t�r�k�l�sbe, kezeimet leengedtem a t�rdemre, �s megpr�b�ltam minden gondolatot ki�zni a fejemb�l. M�g h�rom �v�lt�st hallottam, azt�n elnyelt a meghitt b�k�s, nyugalmas csend…

Ek�zben a k�nkamr�ban…

Ren Tao g�nyos vigyorral az arc�n n�zte a szenved� �szaki fi�t. Egy padhoz k�t�tt�k ki Treyt, keze-l�ba lek�tve, mozdulni nem tudott. Tipikus, k�z�pkori k�nz�soknak vetett�k al�: t�zes vasat szor�tottak a test�hez, kisebb v�g�sok a mellkason, �s valami tompa, sz�ges keszty�vel arcul csapt�k. Ekkor nem hallatszott m�r t�bb �v�lt�s…

A b�rt�nben…

Transz�llapotomb�l tompa l�pek zaja, majd egy puffan�s, �s r�cscsattan�s z�kkentett ki. Felpattantak a szemeim, felugrottam, kin�ztem a r�csokon. „A francba… nem l�tom…” �tkoz�dtam magamban, majd k�r�ln�ztem. Senki sem figyelt r�m, �gy visszakuporodtam a sarokba, kezeimet egym�s mell� tettem, �s elmormoltam a j� �reg „l�t�g�mb” r�olvas�st: „K�t kezem g�mb�t form�z, mutassa bar�tom, merre j�rsz?” Elmosolyodtam, amikor a g�ngyh�zf�ny� g�mb megjelent k�t kezemben, �s a f�st kavarogni kezdett a k�zep�n. „Mutasd magad, Trey…” mormoltam halkan, mire a f�st lassan eloszlott a g�mb k�zep�r�l. Amit l�ttam, sz�vszor�t� volt. Trey a h�t�n fek�dt eszm�letlen�l, mellkas�n �g�si �s v�gott sebek, arca v�r�sl�tt a v�rt�l. Sz�tpattintottam a g�mb�t a kezemben, k�zben �tkoztam magam, hogy mi�rt kellett ell�gnom azt az �r�t, amikor a gy�gy�t�st tanultuk. Illetve h�t, nem ell�gtam… elaludtam reggel, �s az volt els� �r�n. Megint el�nt�tt a d�h, magam el� suttogtam az �tkaimat.

- Meg�llj csak, Ren Tao… m�g tal�lkozunk…- nekid�nt�ttem a fejem a r�csnak, �reztem, menten elalszom- holnap… holnap megmutatom… Nem kellet sok, �s perceken bel�l m�r az �lmok m�moros tenger�n �sztam… nem is sejtve, mi v�r r�m a k�vetkez� napon…