A n�cs�b�sz kobold esete

Az �res kors� halkan koppant az asztalon, let�r�lte sz�ja sz�l�r�l a s�r marad�k�t.

- �s mondj�k, h�lgyeim, azt mes�ltem m�r, amikor a sors �sszehozott egy �ri�ssal? - nevetett fel az alacsony emberke, k�r�l�tte az aszataln�l n�gy gy�ny�r� h�lgy �lt. Sokadik mes�j�t mondta el, �s mindegyiket a l�nyok egy kors� s�rrel jutalmazt�k. T�ny, hogy nem voltak rossz t�rt�netek, de n�gy - �t ut�n az illet� teljesen el�zott, a hatodik ut�n pedig feje a mellkas�ra bukott, �s hangos horkol�sba kezdett. Ekkor az egyik s�t�tsz�rke b�r�, hossz� hegyes f�l� n� biccentett, mire a t�rsa lefogta, a m�sik kett� pedig kipakolta a kobold zsebeit. Azt�n, halk kuncog�s k�zepette, hagyt�k, hogy az asztal al� cs�sszon, �s gyorsan elsiettek az �tkez�kocsi k�zel�b�l.

�r�kkal k�s�bb �bredt fel, j�kora b�ffent�ssel tudatva a vil�ggal, hogy ott van. Nagy nehezen, �loms�ly� tagokkal kim�szott az asztal al�l, leporolta s�t�tz�ld ruh�j�t, megigaz�totta v�r�s szak�ll�t, s m�r �pp cs�csos s�veg�t kereste, amikor r�j�tt, hogy zsebei t�ls�gosan k�nny�ek.

- �tkozott drow asszonyok! - rikkantott fel, mikor r�j�tt, hogy �t bizony kirabolt�k, m�g az alkoholt�l �desen m�moros �lomban j�rt. Fel�lt a sz�kre, kih�rpintette az utols� korty s�rt a kors�b�l, �s tov�bb �tkoz�dott. Egy �rva l�lek nem sok, annyi nem volt a kocsi ezen r�sz�ben. Mark�ba kapta az �res kriglit, �s elindult a kocsi elej�be, hogy egy �jabb itallal enyh�tsen b�nat�n. K�zben, b�r m�g tekintete kiss� f�tyolos volt a barna ned�t�l, k�rben�zett. Ez a kocsi teljesen m�s volt, mint az �sszes t�bbi, amikben utaztak. B�r azoknak a nagy r�sze is fabor�t�s� volt, ezt a kocsit, mely olyan hossz� lehetett, mint h�rom m�sik, mahag�ni fedte, padl�t�l mennyezetig. A v�r�ses fa komoly hangulatot teremtett, tiszteletet parancsolt a bent �l�knek. A hossz� vagon is f�lk�kre volt osztva, igaz, ezeken �t szabadon j�rt - kelt az ember, mivel egyetlen folyos� k�t�tte �ssze az �sszeset, csup�n ajt�k szabtak hat�rt egy - egy r�sznek. Minden ilyen r�szben hat ablak, minden ablak el�tt egy asztal, az asztalok k�t oldal�n k�t - k�t sz�k. Az asztalok f�l�tt, illetve a folyos� felett is l�mp�k l�gtak: nagy r�sz�k most nem vil�g�tott, mivel egy l�lek nem volt ott, �s nem is volt olyan s�t�t, hogy sz�ks�g legyen r�juk. A folyos�t - hajdan�n - v�r�s sz�nyeg fedte, ami mostanra ink�bb volt lil�s �rnyalat� a sok haszn�latt�l, mint piros. Az elv�laszt� ajt�k most t�rva - nyitva �lltak, holott nem t�masztotta �ket semmi: var�zslat volt net�n? Megfogta az egyik, r�zb�l hajl�tott, oroszl�nmancsot form�z� kilincset: olyan �rz�se t�madt, mintha t�nyleg az �llatok kir�ly�nak l�b�t markol�szn�. Gyorsan elengedte, tov�bbsietett a folyos�n. M�r l�tni v�lte a pultot, ahol az el�z� s�rt vette, egy p�r alakot az asztalok k�r�l, �s hallotta az �vegpoharakat, ahogy �ssze-�sszecsend�lnek a vonat d�ccen�seit�l.

Ekkor azonban vaks�t�t borult a kocsira, �s kis h�j�n felbukott a saj�t l�b�ban. P�r pillanattal k�s�bb l�ngok lobbantak a feje f�l�tt himb�l�dz� l�mp�kban, �gy k�nnyen megtal�lta az egyik asztal sz�l�t, amibe belekapaszkodva fel�llt. Koboldnak t�l nagy volt, t�rpnek meg t�l kicsi: hi�ba, nem volt eg�szen teliv�r kobold, de eredete boncolgat�s�ba sosem ment bele: sz�gyellte sz�rmaz�s�t. A legfontosabb k�pess�ge, az aranyb�v�l�s azonban megvolt, �s enn�l t�bbre nem is volt sz�ks�ge az �letben. Kin�zett az egyik, arannyal szeg�lyezett ablakon. Odakint a legfeket�bbn�l is s�t�tebb s�t�ts�g uralkodott - mint mindig, valah�nyszor a vonat egy k�l�n�s s�kon, a "Hat�rok S�kj�n" k�zlekedett: itt ugyanis egy vil�gba sem lehetett betekinteni, �ltal�ban az �t ler�vid�t�s�nek c�lj�b�l haszn�lt�k, vagy ha az egyik vil�gban �pp bej�r�si tilalom volt, de, �ltal�ban az el�bbi volt a gyakrabbik esett. Bebotladozott a legels� "f�lk�be", le�lt az egyik �res asztal mell�. A csapos biccentett a r�tszak�ll�, �j j�vev�nynek, el�kapott egy �res kors�t, megt�lt�tte aranyl� m�zs�rrel, majd sz�p lassan odalebegtette az asztal�hoz.

- K�sz�n�m, bar�tom! - emelte meg a kobold a teli kriglit, miel�tt nagyot h�zott volna bel�le. Letette a kors�t maga el�, let�r�lte a habot a bajusz�r�l, �s k�ny�k�re t�maszkodva k�r�ln�zett.

Ez a f�lke sem k�l�nb�z�tt sokban a t�bbit�l, csup�n a fel�p�t�se volt kiss� m�s. Az ajt� melletti sarokban, jobb oldalt helyezkedett el nagyobbacska pult, m�g�tte t�bb sz�z kicsiny polcon m�g t�bb �vegcse, a pult alatt hord�k t�mkellege rejt�thetett: mert itt b�rki, b�rmit rendelt, mind�g akadt az �zl�s�nek megfelel� ital. Az �tel mindig egy m�sik kocsib�l, a k�vetkez�b�l �rkezett, ahol frissiben k�sz�lt minden, amit az utas megk�v�nt. Sosem �rtette, de sosem �rdekelte k�l�n�sebben, hogy f�r annyi f�le �tek, oly sokfajta ned� ebbe a k�t kocsiba, hisz mindaz, amit itt az ember megkaphatott, t�bb milli� f�s hadseregeket lakatott volna j�l egy �leten �t. "M�gia" sz�gezte le ilyenkor mag�ban, �s nem is t�r�d�tt vele t�bbet. Vaskos ujjai k�z� csippentette a ter�t� egyik cs�csk�t, sodorgatta egy darabig. A s�t�t, lil�sv�r�s falakat t�k�letesen ellens�lyozt�k az asztalokat fed� h�feh�r ter�t�k. Egyszer�, finom v�szonb�l k�sz�ltek, de tal�l� v�laszt�s volt. Elengedte az anyagot, az hangtalanul illeszkedett �jra a hely�re. K�rbefuttatta szem�t az ott �l�k�n. M�g�tte, az ajt� bal oldal�n egy elf p�rocska �lt: nem t�ntek kimondottan erdei elfeknek, tekintve, hogy ruh�juk a v�rosi divatot k�vette. Neki h�ttal egy fiatal l�ny �lhetett, hossz�, sz�ke haja a derek�t verdeste, k�t, keskeny vonal�, hossz�, hegyes f�le m�g�tt apr� fonatok vezettek, amiket egy ez�stcsatt fogott �ssze a tark�j�n�l. Vele szemben egy szint�gy sz�ke fiatalember �lt, �gsz�nk�k szem�ben a rajong� szerelem t�ze lobogott. Nem �ppen kedvelte a hegyes f�l� n�ps�get, b�r a sz�p n�k kiv�telek voltak ez al�l - azok eset�ben nem tett k�l�nbs�get t�rpasszony �s elf le�ny k�z�tt. Ink�bb elfordult, miel�tt felfordul a gyomra az �mely�t�en szerelmes szemp�r l�tv�ny�t�l, tov�bb p�szt�zta a k�zelben �l�ket. Vele szemben a pultos elm�ly�lten t�r�lgetett egy m�r �gy is ragyog� kors�t, tal�n csak az�rt tette, hogy ne unatkozz�k. R�gi cimbor�ja volt, k�lcs�n�sen kiseg�tett�k egym�st a bajb�l, s �gy t�rt�nt egyszer, hogy � csaposk�nt, koboldunk pedig utask�nt ottrekedt a vonaton. Nem volt �tic�lja, �gy napj�ban egyszer - k�tszer leitta mag�t, persze mindig bus�san fizetett, �s az utaz� h�lgyeket sz�rakoztatta. Bar�tj�ban, a k�t, hatalmas �k�rszarvon, ami a kopony�j�b�l �llt ki, k�ls�re nem is volt semmi k�l�nleges.

Most t�nt csak fel neki, hogy a pult oldal�n nem h�rom, hanem csak k�t asztal kapott helyet. A t�volabbin�l a kalauz �lt, egy cs�sze k�v�t sz�rcs�lgetett nagy gonddal, ellenz�s kalapj�t maga mell� tette az asztalra: tiszt�n l�tszott kopasz feje b�bja, szem�vege bep�r�sodott a forr� italt�l, ajka f�l�tt hetyke kis bajuszt viselt. Az azut�ni asztal sokkal jobban �rdekelte. H�rom h�lgy �lt az asztal k�r�l: egy hegyes f�l�, s�t�t b�r� drow, egy h�feh�r b�r�, v�r�s szem�, ez�st haj� v�mp�r, �s egy s�t�tsz�ke sz�r�, fekete cs�kos macskal�ny. Az el�bbi kett� harcosokhoz ill� ruh�t hordott, m�g az utols� egyszer�, s�t�tk�k v�szonruh�t. Kuncogtak, ahogy az elfek vagy a kobold fel� pillantottak. "Ism�t itt az �n id�m..." futott �t az agy�n, fel�llt �lt�b�l, s a h�lgyek asztal�hoz l�pett.

- Bar�tom, hozz valami friss�t�t a h�lgyeknek, l�gy oly kedves! Ugye nem b�nj�k, sz�ps�geim, ha csatlakozom �n�kh�z... - k�rdezte cs�bosnak sz�nt mosollyal, mik�zben helyetfoglalt az utols�, szabad sz�ken.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s