Szonett

Irigylem a Napot, mert n�zheti �t,
A szelet, mert meg�rintheti arc�t,
A v�zet, mert megsim�thatja karj�t,
amely ha �t�lel l�ngol� �s �des b�rt�n.

R�la dalol a mad�r az �gon f�nn,
�s boldogan nevet, ki hallja dal�t
�, csakis � tartja fenn ezt a var�zst,
minden szerelm�t�l lesz sz�p a F�ld�n.
 
F�tyolos Hold, �rizd Kedvesem �jjel,
�jszaka ha felriadna �lm�b�l
Csillagok, nyugtass�tok �gi f�nnyel!
 

� �ltet itt mindent a puszta l�ttel.
Boldog az, kinek jut az �ld�s�b�l,
�s kivel titkot �riz cs�k-pecs�ttel.