Tengerimadr
Pet 2011.05.01. 17:36
Tengerimadr
Placcsog vz fltt szllok. A leveg tiszta s de. Gynyr reggel van. Az alattam elnyl, fodrozd vz hangja s a menetszl svtse hatrtalan szabadsgrzettel tlt el.
Kinyitom a szemeim. Vgignzek magamon.
Tengerimadr vagyok. Fehr toll, piros csr. Kitrt szrnyaim a nyughatatlan szelek htn rptenek. Az enyhe fuvallat vgigsimt kecses testemen, tsiklik a tollaim kztt. A csontjaimon rzem az rintst. Hst. Megfesztem az izmaim s csapok nhny hatalmasat a szrnyaimmal. A vr felpezsdl az ereimben, hogy jra szabadnak rezhetem magam. Jtszani kezdek a levegben. Elszr csak ide-oda, jobbra-balra, fl-le szllok. Aztn zuhanni kezdek, egsz a vzig, majd gyorsan megint flkapok a magasba, de a lbaimmal nagyot csapok a habokba. Vgl prgni kezdek, mint a dughz. Csak prgk, prgk, mg gy el nem szdlk, hogy mr muszj abbahagynom. Miutn a prgs okozta szdlet elmlt csak siklok az gen.
Krlnzek. Tgra nyitom a szemeim, s kitrom a szvem. A ltvny elraszt, akr az znvz, hiba is meneklnk elle. gyis ezt akartam. Ezrt inkbb hagyom, hadd tltsn ki bellrl egszen, a legaprbb csontocskmat, a legfinomabb pihetollamat sem hagyva ki.
Elszr a tengert nzem. Nyugodt; bksen, halkan, blcsen hullmzik. si titkait tiszta kkjbe zrja. Titokzatos. s vgtelen. Ahogy elre nzek, tekintetem elri a horizontot, ahol sszelelkezik az ggel. A tvolban mindegyikk egyszn. Nem is veszem szre, a pillantsom mikor siklott t az gre. Mr csak azon kapom magam, hogy a felhket bmulom, s a szvem fj. Felhk… Fehrek, fodrosak. Az g tetejn sznak. Mindegyikk egy romlatlan gyermeki lmom, egy tiszta, szinte vgyam, amely sosem vlt valra. S most mind itt sznak elttem, a boldogsg kk tengernek fehr bnatfoltjai.
A szemem knnybe lbad. Mr nem vagyok ura rzelmeimnek. rzem, ahogy a szvemben a parttalan bnat s a hatrtalan boldogsg egymsba csavarodva, sszeolvadva gytri a lelkem, z rejtlyes vgclja fel. Mr nem brom sok. A vgyim tvolban messzire hv zenesz hangzik. Hven tkrzi az rzseimet, kztk a legfjdalmasabbat. Egyedl vagyok.
Taln ez volt a kegyelemdfs. Nem tudom, mirt kell most srni, de j, nagyon j. Lehullok a vz sznre s csak srok, srok, mgnem elhagy az erm s a vigasztal lom magba nem fogad.
Mikor jra eszmletre nyitom a pillim, mr jcskn a nap derekn jr az id. A Nap, a fnyt s meleget ad a legtisztbb, legszikrzbb fnyben pompzva bszkn s dicssgesen hg fl az g tetejre.
Ert ad. s hitet. Ert, hogy keressem a mindig zld partot, ahol vr rm , aki hozzm tartozik rktl fogva. s hitet, hogy jra s jra szrnyra keljek, ha a csggeds rr lett rajtam.
s mindig tra kelek. Mert tengerimadr vagyok.
(2010)
|